29. VERS
vepathuś ca śarīre me
roma-harṣaś ca jāyate
gāṇḍīvaṁ sraṁsate hastāt
tvak caiva paridahyate
vepathuḥ – remegés; ca – is; śarīre – a testen; me – enyém; roma-harṣaḥ – borzongás; ca – is; jāyate – történik; gāṇḍīvam – Arjuna íja; sraṁsate – kicsúszik; hastāt – a kézből; tvak – bőr; ca – is; eva – bizony; paridahyate – ég.
Egész testem remeg, s borzongás járja át. Gāṇḍīva íjam kicsúszik kezemből, s a bőröm tüzel.
MAGYARÁZAT: Két esetben kezd el remegni és borzongani a test: vagy rendkívüli lelki eksztázisban, vagy az anyagi körülmények okozta nagy félelem miatt. A transzcendentális megvilágosodás állapotában nincsen félelem, ebben az esetben tehát Arjunát anyagi rettegés, pontosabban a halálfélelem kerítette hatalmába. Más tünetek szintén egyértelműen ezt mutatják: olyan nehezen viselte a látványt, hogy híres Gāṇḍīva íja lassan kicsúszott kezéből, s mivel a szíve tüzelt, úgy érezte, lángol a bőre. Mindez az anyagi életfelfogás következménye.