33. VERS
tasmāt tvam uttiṣṭha yaśo labhasva
jitvā śatrūn bhuṅkṣva rājyaṁ samṛddham
mayaivaite nihatāḥ pūrvam eva
nimitta-mātraṁ bhava savya-sācin
tasmāt – ezért; tvam – Te; uttiṣṭha – kelj fel; yaśaḥ – hírnevet; labhasva – szerezz; jitvā – legyőzvén; śatrūn – az ellenségeket; bhuṅkṣva – élvezed; rājyam – a királyságot; samṛddham – virágzót; mayā – Általam; eva – bizony; ete – mindezek; nihatāḥ – már megölettek; pūrvam eva – egy korábbi elrendezés által; nimitta-mātram – csak az ok; bhava – legyél; savya-sācin – ó, Savyasācī.
Kelj fel hát! Készülj a harcra, és szerezz dicsőséget! Győzd le ellenségeid, s élvezd a virágzó királyságot! Ó, Savyasācī, Én már halálra ítéltem őket, te csupán eszköz lehetsz a harcban.
MAGYARÁZAT: A savya-sācin olyan emberre utal, aki a csatatéren nagyon kiválóan bánik az íjjal. Az Úr ezzel kiváló harcosnak nevezi Arjunát, aki nyilaival képes elpusztítani ellenségeit. Nimitta-mātram: „Válj csupán eszközzé!” Ez a szó szintén nagyon fontos. Az egész világ az Istenség Legfelsőbb Személyiségének terve szerint működik. Az ostobák, akik nem rendelkeznek elegendő intelligenciával, azt hiszik, hogy az anyagi természet működése mögött nem áll semmilyen terv, s hogy minden megnyilvánulása csupán a véletlennek köszönhető. „Talán így volt”, „Lehet, hogy úgy történt”, mondják az állítólagos tudósok, de „talán”-oknak és „lehet”-eknek itt nincs helye. Az anyagi világ egy meghatározott terv szerint működik. S hogy mi ez a terv? A kozmikus megnyilvánulás lehetőséget nyújt a feltételekhez kötött lelkek számára, hogy hazatérjenek, vissza Istenhez. Feltételekhez kötött állapotuk addig tart, amíg meg nem válnak attól a hatalmaskodó mentalitástól, mely az anyagi természet fölötti uralkodásra ösztönzi őket. Az okos ember azonban képes megérteni a Legfelsőbb Úr tervét, s a Kṛṣṇa-tudat folyamatába kezd. A kozmikus megnyilvánulás megteremtése és megsemmisítése Isten felsőbbrendű irányításával történik, s így a kurukṣetrai csatát is az Ő terveinek megfelelően vívták meg. Arjuna először nem akart harcolni, de a Legfelsőbb Úr arra utasította, hogy küzdjön az Ő kedvéért, akkor boldog lesz. Az ember akkor válik tökéletessé, ha teljesen Kṛṣṇa-tudatú, s életét az Úr transzcendentális szolgálatának szenteli.