21. VERS
ādityānām ahaṁ viṣṇur
jyotiṣāṁ ravir aṁśumān
marīcir marutām asmi
nakṣatrāṇām ahaṁ śaśī
ādityānām – az ādityák közül; aham – Én vagyok; viṣṇuḥ – a Legfelsőbb Úr; jyotiṣām – a világító égitestek közül; raviḥ – a Nap; aṁśu-mān – ragyogó; marīciḥ – Marīci; marutām – a marutok közül; asmi – Én vagyok; nakṣatrāṇām – a csillagok közül; aham – Én; śaśī – a Hold.
Az ādityák közül Viṣṇu, a fények közül a ragyogó Nap, a marutok közül Marīci, a csillagok közül pedig a Hold vagyok.
MAGYARÁZAT: Tizenkét āditya van, akik közül Kṛṣṇa a legfőbb. Az égen ragyogó valamennyi égitest közül a Nap a legfontosabb, amit a Brahma-saṁhitā a Legfelsőbb Úr ragyogó szemének nevez. Az űrben ötvenféle szél fúj, s e szelek közül az uralkodó istenség, Marīci képviseli Kṛṣṇát.
A csillagok közül éjszaka a Hold látható a legjobban, és így a Hold képviseli Kṛṣṇát. Ebből a versből megtudhatjuk, hogy a Hold egy csillag; az égen ragyogó csillagok szintén a Nap fényét verik vissza. A védikus írások nem fogadják el azt az elméletet, miszerint sok Nap van az univerzumban. Egy Nap van, s ahogyan a Hold a Nap fényét visszatükrözve ragyog, úgy világítanak a csillagok is. A Bhagavad-gītā arra utal, hogy a Hold a csillagok egyike, ezért a ragyogó csillagok nem napok, hanem a Holdhoz hasonló égitestek.