9. VERS
puṇyo gandhaḥ pṛthivyāṁ ca
tejaś cāsmi vibhāvasau
jīvanaṁ sarva-bhūteṣu
tapaś cāsmi tapasviṣu
puṇyaḥ – eredeti; gandhaḥ – illat; pṛthivyām – a földben; ca – szintén; tejaḥ – hő; ca – is; asmi – vagyok; vibhāvasau – a tűzben; jīvanam – élet; sarva – minden; bhūteṣu – élőlényben; tapaḥ – vezeklés; ca – is; asmi – vagyok; tapasviṣu – a vezeklőkben.
Én vagyok a föld eredeti illata, a tűz heve, minden élő élete és minden aszkéta vezeklése.
MAGYARÁZAT: A puṇya szó arra utal, ami nem oszlik fel, ami eredeti. Az anyagi világban mindennek van valamilyen íze és illata: a virágnak, a földnek, a víznek, a tűznek, a levegőnek stb. A szennyezetlen, eredeti, mindent átható illat Kṛṣṇa. Mindennek van egy sajátságos, eredeti íze is, amely kémiai anyagok hozzáadásával megváltoztatható. Eredetileg tehát mindennek van illata, szaga és íze. A vibhāvasu szó tüzet jelent. Tűz nélkül nem működnek a gyárak, nem tudunk főzni, stb., és ez a tűz Kṛṣṇa. A tűz heve szintén Kṛṣṇa. A védikus orvostudomány szerint az emésztési zavarokat a gyomor túl alacsony hőmérséklete okozza. Tűzre tehát még az emésztéshez is szükség van. Kṛṣṇa-tudatban az ember rádöbben arra, hogy Kṛṣṇa az eredete a földnek, a víznek, a tűznek, a levegőnek, minden hatóanyagnak, kémiai molekulának és anyagi elemnek. Az emberi élet hossza is Kṛṣṇa kegyétől függ, így aztán Kṛṣṇa kegyéből az ember meghosszabbíthatja vagy lerövidítheti az életét. A Kṛṣṇa-tudat az élet minden területén érvényes.