2. VERS
vyāmiśreṇeva vākyena
buddhiṁ mohayasīva me
tad ekaṁ vada niścitya
yena śreyo ’ham āpnuyām
vyāmiśreṇa – kétértelműekkel; iva – bizonyosan; vākyena – szavakkal; buddhim – értelmemet; mohayasi – megtéveszted; iva – bizonyosan; me – az én; tat – ezért; ekam – csak egyet; vada – kérlek, mondj meg; niścitya – megállapítva; yena – ami által; śreyaḥ – valódi haszonhoz; aham – én; āpnuyām – juthatok.
Kétértelmű utasításaid megtévesztették értelmemet. Kérlek hát, mondd meg világosan, mi a leghasznosabb számomra!
MAGYARÁZAT: Az előző fejezet a Bhagavad-gītā bevezetéseként különféle utakat ismertetett – sāṅkhya-yoga, buddhi-yoga, az érzékek értelemmel való szabályozása, cselekvés anélkül, hogy vágynánk annak gyümölcseire –, s ezenkívül a kezdő helyzetét is leírta. Minderről azonban nem rendszerezett formában olvashattunk. A helyes cselekvés és megértés érdekében szükség van az út rendszerezettebb áttekintésére. Arjuna éppen ezért tisztázni akarta e látszólag zavaros fogalmakat, hogy bármelyik közönséges ember félreértés nélkül elfogadhassa azokat. Kṛṣṇának nem állt szándékában Arjunát a szavakkal bűvészkedve megtéveszteni, ám Arjuna nem tudott a Kṛṣṇa-tudat útjára lépni sem a tétlenség, sem a tevékeny szolgálat által. Más szóval tehát kérdésével megvilágítja a Kṛṣṇa-tudat útját minden olyan tanítvány számára, aki komolyan elhatározta, hogy megérti a Bhagavad-gītā titkát.