21. VERS
yad yad ācarati śreṣṭhas
tat tad evetaro janaḥ
sa yat pramāṇaṁ kurute
lokas tad anuvartate
yat yat – bármit; ācarati – tesz; śreṣṭhaḥ – egy tiszteletre méltó vezető; tat – azt; tat – és csak azt; eva – bizonyosan; itaraḥ – közönséges; janaḥ – ember; saḥ – ő; yat – bármilyen; pramāṇam – példát; kurute – végrehajt; lokaḥ – az egész világ; tat – azt; anuvartate – követi.
Bármit tegyen egy nagy egyéniség, a közönséges emberek a nyomdokába lépnek, és bármilyen irányadó mértéket szabjon meg saját példájával, az egész világ követi őt.
MAGYARÁZAT: Az embereknek mindig szükségük van egy vezetőre, aki viselkedésével tanítani tudja őket. Az azonban, aki dohányzik, nem taníthatja az embereket a dohányzás abbahagyására. Az Úr Caitanya azt mondta, egy tanító csak azután taníthat, hogy ő maga megtanulta a helyes viselkedést. Aki így tanít, azt ācāryának, példamutató tanítónak hívják. Egy tanárnak követnie kell a śāstra (a szentírás) elveit ahhoz, hogy a közönséges embereket taníthassa. Nem találhat ki olyan szabályokat, amelyek ellentétben állnak a kinyilatkoztatott írások elveivel. A kinyilatkoztatott írásokat – többek között a Manu-saṁhitāt – irányadó könyveknek tekintik, melyeket az emberi társadalomnak követnie kell. Egy vezetőnek tehát a mérvadó śāstrák elveire kell alapoznia tanítását. Aki tökéletességre vágyik, annak követnie kell a szabályokat, ahogyan azt a kiváló tanárok teszik. A Śrīmad-Bhāgavatam is megerősíti, hogy az embernek a nagy bhakták nyomdokait kell követnie, s így előreléphet a lelki megvalósítás útján. A király, az államelnök, az apa és a tanító mindannyian az ártatlan köznép természetes vezetői. Felelősek alárendeltjeikért, ezért jól kell ismerniük a mérvadó erkölcsi és lelki törvénykönyveket.