35. VERS
śreyān sva-dharmo viguṇaḥ
para-dharmāt sv-anuṣṭhitāt
sva-dharme nidhanaṁ śreyaḥ
para-dharmo bhayāvahaḥ
śreyān – sokkal jobb; sva-dharmaḥ – saját előírt kötelességek; viguṇaḥ – még hibásan is; para-dharmāt – a mások számára előírt kötelességeknél; su-anuṣṭhitāt – tökéletesen végrehajtottaknál; sva-dharme – saját előírt kötelességeiben; nidhanam – megsemmisülés; śreyaḥ – jobb; para-dharmaḥ – a mások számára előírt kötelességek; bhaya-āvahaḥ – veszélyesek.
Sokkal jobb saját előírt kötelességünket hibásan, mint a másokét tökéletesen végrehajtani. Jobb, ha az embert saját kötelessége végzése közben éri a halál, mint ha más feladatait végzi, mert más útját követni veszélyes.
MAGYARÁZAT: A számunkra előírt munkát kell tehát végeznünk teljes Kṛṣṇa-tudatban, s nem a másokét. Anyagi szinten az ember előírt kötelességeit pszichofizikai állapota határozza meg, amely a természet kötőerői hatásának eredménye. A lelki kötelességeket, melyeknek célja Kṛṣṇa transzcendentális szolgálata, a lelki tanítómester írja elő. Akár anyagi, akár lelki kötelességről is van azonban szó, az embernek haláláig ki kell tartania mellette, s nem szabad más feladatát utánoznia. A lelki és anyagi szint kötelességei eltérőek lehetnek, ám ha valaki a hiteles útmutatást követi, az mindig a javára válik. Amíg az ember az anyagi természet kötőerőinek varázsa alatt áll, követnie kell a saját helyzetének megfelelő előírt kötelességeket, s nem szabad másokat utánoznia. A jóság kötőerejében lévő brāhmaṇa például tartózkodik az erőszaktól, míg a kṣatriya számára, akire a szenvedély kötőereje hat, engedélyezett az erőszak. Így aztán a kṣatriya számára jobb az erőszak szabályait követve meghalni, mint az erőszakmentesség elvét követő brāhmaṇát utánozni. A szívét nem hirtelen, hanem fokozatosan kell mindenkinek megtisztítania. Ám ha valaki felülemelkedik az anyagi természet kötőerőin, és teljesen Kṛṣṇa-tudatúvá válik, az a hiteles lelki tanítómester irányítása alatt bármilyen feladatot végezhet. A Kṛṣṇa-tudat e tökéletes síkján a kṣatriya brāhmaṇaként, a brāhmaṇa pedig kṣatriyaként cselekedhet. Az anyagi világbeli megkülönböztetések a transzcendentális szintre nem vonatkoznak. Viśvāmitra például eredetileg kṣatriya volt, ám később brāhmaṇaként cselekedett, míg a brāhmaṇa Paraśurāma egy kṣatriya munkáját végezte. Azért tehették ezt meg, mert transzcendentális szinten álltak, de addig, amíg valaki anyagi síkon van, végre kell hajtania az anyagi természet kötőerői szerinti kötelességeit, s ugyanakkor teljesen meg kell értenie a Kṛṣṇa-tudatot.