7. VERS
tasmāt sarveṣu kāleṣu
mām anusmara yudhya ca
mayy arpita-mano-buddhir
mām evaiṣyasy asaṁśayaḥ
tasmāt – ezért; sarveṣu – minden; kāleṣu – időben; mām – Rám; anusmara – állandóan emlékezz; yudhya – harcolj; ca – és; mayi – Nekem; arpita – meghódolt; manaḥ – elmével; buddhiḥ – értelemmel; mām – Engem; eva – biztosan; eṣyasi – el fogsz érni; asaṁśayaḥ – kétségtelenül.
Ezért, Arjuna, gondolj mindig Rám Kṛṣṇa-formámban, s ezzel egy időben hajtsd végre előírt kötelességed, s harcolj! Tetteid Nekem ajánlva, elméd és értelmed Rám függesztve kétségtelenül elérsz majd Engem.
MAGYARÁZAT: Amit Kṛṣṇa tanácsol ebben a versben Arjunának, az nagyon fontos minden olyan ember számára, aki anyagi tetteket végez. Az Úr nem mondja, hogy az ember hagyjon fel előírt kötelessége vagy munkája végzésével. Folytathatja őket, ugyanakkor a Hare Kṛṣṇa mantra éneklésével Kṛṣṇára gondolhat. Ez megtisztítja majd az anyagi szennyeződéstől, s elméjét és értelmét Kṛṣṇáról szóló gondolatokkal foglalja el. Kṛṣṇa neveit énekelve minden kétséget kizáróan eljut a legfelsőbb bolygóra, Kṛṣṇalokára.