4. VERS
mayā tatam idaṁ sarvaṁ
jagad avyakta-mūrtinā
mat-sthāni sarva-bhūtāni
na cāhaṁ teṣv avasthitaḥ
mayā – Általam; tatam – áthatott; idam – ez; sarvam – az egész; jagat – kozmikus megnyilvánulás; avyakta-mūrtinā – a megnyilvánulatlan forma által; mat-sthāni – Bennem; sarva-bhūtāni – minden élőlény; na – nem; ca – is; aham – Én; teṣu – bennük; avasthitaḥ – lakozom.
Megnyilvánulatlan formámban ezt az egész univerzumot áthatom. Minden lény Bennem van, de Én nem vagyok bennük.
MAGYARÁZAT: Az Istenség Legfelsőbb Személyiségét nem lehet durvafizikai érzékekkel felfogni. Az írások kijelentik:
ataḥ śrī-kṛṣṇa-nāmādi
na bhaved grāhyam indriyaiḥ
sevonmukhe hi jihvādau
svayam eva sphuraty adaḥ
(Bhakti-rasāmṛta-sindhu 1.2.234)
Az Úr Śrī Kṛṣṇa nevét, dicsőségét, kedvteléseit stb. anyagi érzékekkel lehetetlen felfogni. Ő csak azok előtt tárja fel magát, akik megfelelő vezetés alatt tiszta odaadó szolgálatot végeznek Neki. A Brahma-saṁhitā (5.38) azt írja, premāñjana-cchurita-bhakti-vilocanena santaḥ sadaiva hṛdayeṣu vilokayanti: csak az láthatja mindig, testén belül és testén kívül is az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Govindát, akiben transzcendentális szeretet ébredt Iránta. Az átlagemberek tehát nem láthatják Őt. E vers szerint az Úr mindent átható, tehát jelen van mindenhol, anyagi érzékekkel mégsem érzékelhető. Erre utal ebben a versben az avyakta-mūrtinā szó. Ám annak ellenére, hogy nem látjuk Őt, valójában minden Benne nyugszik. A hetedik fejezetben már szó esett arról, hogy az egész anyagi kozmikus megnyilvánulás csupán az Ő két energiájának, a felsőbbrendű, lelki és az alsóbbrendű, anyagi energiának a kombinációja. A napfényhez hasonlóan az Úr energiája is szétterjed az egész teremtésben, és minden ebben az energiában nyugszik.
Nem szabad ugyanakkor arra a következtetésre jutnunk, hogy mivel áthatja az egész megnyilvánulást, elveszti személyes létét. Az Úr éppen ezt az értelmezést akarja megcáfolni, amikor így szól: „Én mindenhol jelen vagyok, és minden Bennem van, mégis különállóan létezem.” A király például kormányozza az államot, amely nem más, mint energiájának megnyilvánulása. Az államirányítás különféle részlegei különböző energiáit képviselik, ám mindegyikük teljes mértékben a király hatalmának van alárendelve. Senki sem várja azonban, hogy a király személyesen legyen jelen az államvezetés különféle területein. Ez egy nyers példa, ám ehhez hasonlóan minden, ami az anyagi és a lelki világban látható és létezik, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének energiáján nyugszik. A teremtés az Ő különféle energiáinak szétáradásával megy végbe, és ahogyan a Bhagavad-gītā is kifejti, viṣṭabhyāham idaṁ kṛtsnam: Ő mindenütt jelen van személyes képviselője, különféle energiáinak kiterjedése révén.