10. VERS
aparyāptaṁ tad asmākaṁ
balaṁ bhīṣmābhirakṣitam
paryāptaṁ tv idam eteṣāṁ
balaṁ bhīmābhirakṣitam
aparyāptam – felmérhetetlen; tat – az; asmākam – a miénknek; balam – ereje; bhīṣma – Bhīṣma nagyatya által; abhirakṣitam – tökéletesen védelmezve; paryāptam – korlátozott; tu – de; idam – mindez; eteṣām – a Pāṇḍaváké; balam – erő; bhīma – Bhīma által; abhirakṣitam – gondosan megvédve.
Erőnk felmérhetetlen, s Bhīṣma nagyatya tökéletes védelmet nyújt számunkra, míg a Pāṇḍavák hadereje, amit Bhīma védelmez gondosan, korlátozott.
MAGYARÁZAT: Duryodhana itt a két haderőt hasonlítja össze. Azt gondolja, hogy saját hadseregének ereje határtalan, mert a legtapasztaltabb tábornok, Bhīṣma nagyatya védelmezi, míg a Pāṇḍavák ereje korlátozott, mert seregüket a kevésbé tapasztalt hadvezér, Bhīma védi, aki szinte eltörpül Bhīṣma mellett. Duryodhana mindig nagyon irigykedett Bhīmára, mert jól tudta, hogy ha valamikor meg kell halnia, csak az ő kezétől eshet el. Ugyanakkor azonban Bhīṣma, a sokkal kiválóbb tábornok jelenlétében bízva mégis biztos volt a győzelemben. Joggal hihette, hogy ő kerül ki győztesen a csatából.