12. VERS
divi sūrya-sahasrasya
bhaved yugapad utthitā
yadi bhāḥ sadṛśī sā syād
bhāsas tasya mahātmanaḥ
divi – az égen; sūrya – nap; sahasrasya – sok ezer; bhavet – lenne; yugapat – egyidejűleg; utthitā – jelen; yadi – ha; bhāḥ – fény; sadṛśī – ahhoz hasonló; sā – az; syāt – lehetett; bhāsaḥ – ragyogása; tasya – az Övé; mahā-ātmanaḥ – a hatalmas Úrnak.
Ha ezer és ezer nap egyszerre lángolna fel az égen, az közelítené csak meg a Legfelsőbb Személy kozmikus formájának ragyogását.
MAGYARÁZAT: Az Arjuna elé táruló látvány leírhatatlan volt, Sañjaya azonban mégis megpróbál képet alkotni Dhṛtarāṣṭra elméjében e hatalmas megnyilvánulásról. Sem Sañjaya, sem Dhṛtarāṣṭra nem volt jelen, de Sañjaya Vyāsa kegyéből láthatta mindazt, ami történt. Hogy valamelyest képet alkothassunk róla, a jelenséget egy elképzelhető tüneményhez (sok ezer naphoz) hasonlítja.