No edit permissions for Magyar
24. VERS
nabhaḥ-spṛśaṁ dīptam aneka-varṇaṁ
vyāttānanaṁ dīpta-viśāla-netram
dṛṣṭvā hi tvāṁ pravyathitāntar-ātmā
dhṛtiṁ na vindāmi śamaṁ ca viṣṇo
nabhaḥ-spṛśam – az eget érintőt; dīptam – az izzót; aneka – sok; varṇam – színt; vyātta – nyitott; ānanam – szájakat; dīpta – izzó; viśāla – nagyon nagy; netram – szemeket; dṛṣṭvā – látván; hi – bizony; tvām – Téged; pravyathita – zavartan; antaḥ – bensőmben; ātmā – lelki; dhṛtim – határozottságot; na – nem; vindāmi – ismerek; śamam – az elme egyensúlyát; ca – és; viṣṇo – ó, Uram, Viṣṇu.
Ó, mindent átható Viṣṇu! Az eget betöltő ragyogó színeid, tátott szájaid, valamint hatalmas, izzó szemeid láttán elmémet félelem tölti el. Nem vagyok képes tovább megőrizni rendíthetetlenségemet és elmém egyensúlyát.