4. VERS
manyase yadi tac chakyaṁ
mayā draṣṭum iti prabho
yogeśvara tato me tvaṁ
darśayātmānam avyayam
manyase – gondolod; yadi – ha; tat – azt; śakyam – lehetséges; mayā – általam; draṣṭum – látni; iti – így; prabho – ó, Uram; yoga-īśvara – ó, minden misztikus képesség Ura; tataḥ – akkor; me – nekem; tvam – Te; darśaya – mutasd meg; ātmānam – magadat; avyayam – az örökkévalót.
Ó, Uram, ó, minden misztikus hatalom mestere! Ha úgy gondolod, hogy képes vagyok meglátni kozmikus formádat, akkor kérlek, mutasd meg nekem végtelen kozmikus Éned!
MAGYARÁZAT: A Védák szerint anyagi érzékekkel senki sem láthatja, hallhatja, értheti meg vagy foghatja fel a Legfelsőbb Urat, Kṛṣṇát. Ám az előtt, aki kezdettől fogva teljesen átadja magát az Úr szerető, transzcendentális szolgálatának, az Úr feltárja magát. Minden élőlény lelki szikra csupán, ezért nem láthatja, nem értheti meg a Legfelsőbb Urat. Arjuna bhakta, ezért nem próbál meg spekulálni, hanem elismeri, hogy mint élőlény, képességei korlátozottak, s felismeri Kṛṣṇa felmérhetetlen helyzetét. Megérti, hogy az élőlény nem foghatja fel a határtalan végtelenséget. A végtelen természetét csakis akkor lehet megérteni, ha az kegyesen felfedi magát. A yogeśvara szó is nagyon jelentőségteljes, mert az Úr felfoghatatlan hatalmára utal. Ha Ő úgy gondolja, akkor kegyesen felfedi magát, végtelensége ellenére is. Arjuna Kṛṣṇa felfoghatatlan kegyéért könyörög. Nem ad utasításokat Kṛṣṇának. Az Úr nem köteles megmutatni magát az ember előtt, amíg az teljes Kṛṣṇa-tudatban meg nem hódol és el nem kezdi az odaadó szolgálatot. Azok tehát, akik saját spekulációikra hagyatkoznak, nem láthatják meg Kṛṣṇát.