5. VERS
sattvaṁ rajas tama iti
guṇāḥ prakṛti-sambhavāḥ
nibadhnanti mahā-bāho
dehe dehinam avyayam
sattvam – a jóság kötőereje; rajaḥ – a szenvedély kötőereje; tamaḥ – a tudatlanság kötőereje; iti – így; guṇāḥ – a tulajdonságok; prakṛti – az anyagi természet; sambhavāḥ – termékei; nibadhnanti – megkötik; mahā-bāho – ó, erős karú; dehe – ebben a testben; dehinam – az élőlényt; avyayam – az örökkévalót.
Az anyagi természet három kötőerőből áll: a jóság, a szenvedély és a tudatlanság kötőerejéből. Ó, erős karú Arjuna! Amint az élőlény kapcsolatba kerül az anyagi természettel, e kötőerők felülkerekednek rajta.
MAGYARÁZAT: Az élőlény transzcendentális, ezért nincs kapcsolata az anyagi természettel. Mivel azonban az anyagi természet foglyul ejtette, három kötőerejének bűvöletében cselekszik. A természet különféle aspektusai szerint különféle testeket ölt fel, s ezért arra kényszerül, hogy annak a természetnek megfelelően cselekedjen. Ez az oka az anyagi boldogtalanság és boldogság számtalan változatának.