8. VERS
niyataṁ kuru karma tvaṁ
karma jyāyo hy akarmaṇaḥ
śarīra-yātrāpi ca te
na prasidhyed akarmaṇaḥ
niyatam – előírt; kuru – tedd; karma – kötelességeket; tvam – te; karma – munka; jyāyaḥ – jobb; hi – bizony; akarmaṇaḥ – a nem cselekvésnél; śarīra – a test; yātrā – fenntartása; api – még; ca – szintén; te – tiéd; na – nem; prasiddhyet – megvalósul; akarmaṇaḥ – tettek nélkül.
Hajtsd végre előírt kötelességed, mert az jobb a tétlenségnél! Az ember még anyagi testét sem képes fenntartani munka nélkül.
MAGYARÁZAT: Számtalan csaló meditáló van, aki előkelő származásúnak adja ki magát, és megannyi nagy hivatásos yogī állítja, hogy mindent feláldozott a lelki élet érdekében. Az Úr Kṛṣṇa nem akarta, hogy Arjuna kétszínű legyen, inkább arra vágyott, hogy Arjuna végezze a kṣatriyák számára előírt kötelességeket. Arjuna családos ember és hadvezér volt, ezért számára előnyösebb volt, ha megmarad ebben a helyzetben, és a családos kṣatriyák előírt vallásos kötelességeit végzi. Az ilyen tettek fokozatosan megtisztítják a világi ember szívét, s megszabadítják az anyagi szennyeződésektől. A test fenntartása érdekében végzett állítólagos lemondást sem az Úr, sem egyetlen vallásos írás nem támogatja. Az ember végső soron kénytelen valamilyen munkát végezni, amiből testét és lelkét együtt tarthatja. Nem szabad ezt önkényesen abbahagynia, anélkül hogy materialista hajlamaitól megszabadult volna. Az anyagi világban mindenkire jellemző az a tisztátlan hajlam, hogy uralkodni akar az anyagi természet fölött, vagyis érzékkielégítésre vágyik. Ezektől a szennyes hajlamoktól meg kell tisztulni. Amíg az ember nem tisztul meg kötelességei végrehajtása révén, addig nem szabad azzal próbálkoznia, hogy „transzcendentalistává” váljon, s nem szabad felhagynia a munkával, hogy aztán mások tartsák el.