25. VERS
dhūmo rātris tathā kṛṣṇaḥ
ṣaṇ-māsā dakṣiṇāyanam
tatra cāndramasaṁ jyotir
yogī prāpya nivartate
dhūmaḥ – füst; rātriḥ – éjszaka; tathā – is; kṛṣṇaḥ – a fogyó hold két hete; ṣaṭ-māsāḥ – a hat hónap; dakṣiṇa-ayanam – amikor a Nap a déli féltekén jár; tatra – ott; cāndra-masam – a Hold bolygót; jyotiḥ – a fényt; yogī – a misztikus; prāpya – elérve; nivartate – visszatér.
Az a misztikus, aki a füst, az éjszaka, a fogyó hold két hete vagy a Nap déli pályájának hat hónapja alatt hagyja el ezt a világot, eljut a Holdra, de újra vissza kell térnie.
MAGYARÁZAT: A Śrīmad-Bhāgavatam harmadik énekében Kapila Muni megemlíti, hogy a gyümölcsöző cselekedetekben és a különféle áldozatok végrehajtásában jártas emberek haláluk után a Holdra kerülnek. Ezek az emelkedett lelkek a félistenek időszámításával mérve körülbelül tízezer évig élnek a Holdon, és a soma-rasa italt fogyasztva élvezik az életet. Végül azonban visszatérnek a Földre. Mindez azt jelenti, hogy a Holdon fejlettebb civilizációjú élőlények laknak, ám durvafizikai érzékszervekkel nem lehet észlelni őket.