22. VERS
ananyāś cintayanto māṁ
ye janāḥ paryupāsate
teṣāṁ nityābhiyuktānāṁ
yoga-kṣemaṁ vahāmy aham
ananyāḥ – minden más tárgy nélkül; cintayantaḥ – összpontosítva; mām – Rám; ye – akik; janāḥ – emberek; paryupāsate – helyesen imádnak; teṣām – nekik; nitya – mindig; abhiyuktānām – azoknak, akik rendületlenek az odaadásban; yoga – amire szükség van; kṣemam – védelmet; vahāmi – elhozom; aham – Én.
De akik kizárólagos odaadással mindig Engem imádnak, transzcendentális formámon meditálva, azoknak elhozom, amire szükségük van, s megőrzöm, amijük van.
MAGYARÁZAT: Aki egy pillanatig sem képes Kṛṣṇa-tudat nélkül élni, az napi huszonnégy órán át csak Kṛṣṇára tud gondolni, hiszen odaadó szolgálatot végez: hall Róla, dicsőíti Őt, emlékezik Rá, imákat zeng Neki, imádja Őt, lótuszlábát szolgálja s egyéb szolgálatot is végez, barátságot köt Vele, s mindenét átadja Neki. Ezek a tettek mind nagyon kedvezőek, mind lelki erővel vannak teli, s ezek teszik olyan tökéletessé a bhaktát az önmegvalósításban, hogy egyetlen kívánsága az lesz, hogy elnyerje az Istenség Legfelsőbb Személyiségének társaságát. Az ilyen bhakta kétségtelenül minden nehézség nélkül eljut az Úrhoz. Ezt nevezik yogának. Az Úr kegyéből az ilyen bhakta sohasem tér vissza többé az anyagi életfeltételek közé. A kṣema szó Kṛṣṇa kegyes védelmére utal. Az Úr segíti a bhaktát, hogy a yoga segítségével Kṛṣṇa-tudatúvá válhasson, s amikor a bhakta teljesen Kṛṣṇa-tudatúvá vált, az Úr megvédi őt attól, hogy visszaessen a szenvedésekkel teli, feltételekhez kötött életbe.