35. VERS
bhayād raṇād uparataṁ
maṁsyante tvāṁ mahā-rathāḥ
yeṣāṁ ca tvaṁ bahu-mato
bhūtvā yāsyasi lāghavam
bhayāt – félelemből; raṇāt – a csatától; uparatam – elállónak; maṁsyante – gondolnak majd; tvām – téged; mahā-rathāḥ – a nagy tábornokok; yeṣām – akiknek; ca – is; tvam – te; bahu-mataḥ – nagy becsben; bhūtvā – lévő; yāsyasi – menni fogsz; lāghavam – jelentéktelenségbe.
A hatalmas hadvezérek, akik oly nagyra tartották neved és dicsőséged, azt fogják hinni, hogy puszta félelemből hagytad el a csatateret, s így jelentéktelen személyiségnek tekintenek majd.
MAGYARÁZAT: Az Úr Kṛṣṇa így folytatja szavait, miközben Arjunának kifejti véleményét: „Ne hidd, hogy a nagy hadvezérek, Duryodhana, Karṇa és a többiek arra gondolnak majd, hogy a fivéreid és nagyatyád iránti részvét miatt hagyod el a csatamezőt. Azt fogják hinni, azért menekülsz, mert félted az életed, s irántad érzett nagyrabecsülésük szertefoszlik.”