No edit permissions for Magyar
37. VERS
hato vā prāpsyasi svargaṁ
jitvā vā bhokṣyase mahīm
tasmād uttiṣṭha kaunteya
yuddhāya kṛta-niścayaḥ
hataḥ – megölve; vā – vagy; prāpsyasi – nyersz; svargam – mennyei birodalmat; jitvā – a győzelemmel; vā – vagy; bhokṣyase – élvezed; mahīm – a világot; tasmāt – ezért; uttiṣṭha – kelj fel; kaunteya – ó, Kuntī fia; yuddhāya – harcra; kṛta – elszánt; niścayaḥ – bizonyosságban.
Ó, Kuntī fia! Vagy megölnek a csatamezőn, s a mennyei bolygókra kerülsz, vagy pedig győzelmet aratsz, s a földi királyságot élvezed. Légy hát elszánt, s harcra fel!
MAGYARÁZAT: Még ha nem is volt biztos számára a győzelem, Arjunának harcolnia kellett, hiszen még ha megölik, akkor is a mennyei bolygókra kerül.