23. VERS
yadi hy ahaṁ na varteyaṁ
jātu karmaṇy atandritaḥ
mama vartmānuvartante
manuṣyāḥ pārtha sarvaśaḥ
yadi – ha; hi – bizony; aham – Én; na – nem; varteyam – tennék így; jātu – valaha; karmaṇi – az előírt kötelességek végrehajtása közben; atandritaḥ – gondosan; mama – Enyém; vartma – utat; anuvartante – követnék; manuṣyāḥ – minden ember; pārtha – ó, Pṛthā fia; sarvaśaḥ – minden tekintetben.
Mert ha Én nem végezném lelkiismeretesen az előírt kötelességeket, az emberek minden bizonnyal követnék példámat, ó, Pārtha!
MAGYARÁZAT: Minden civilizált embernek követnie kell bizonyos hagyományos családi szokásokat, hogy a lelki fejlődés érdekében ne zavarja meg a társadalom nyugalmát. Ezek a szabályok a feltételekhez kötött lelkekre vonatkoznak, s nem az Úr Kṛṣṇára, Ő mégis betartotta a törvényeket, mert azért szállt alá, hogy a vallás elveit megalapozza. Ha másképp cselekedne, a közönséges emberek követnék példáját, hiszen Ő a legfelsőbb tekintély. A Śrīmad-Bhāgavatamból megtudhatjuk, hogy az Úr Kṛṣṇa otthonában is és otthonán kívül is végrehajtotta a családos ember számára előírt valamennyi vallásos kötelességet.