32. VERS
anāditvān nirguṇatvāt
paramātmāyam avyayaḥ
śarīra-stho ’pi kaunteya
na karoti na lipyate
anāditvāt – örökkévalósága miatt; nirguṇatvāt – transzcendentális természete miatt; parama – az anyagi természeten túli; ātmā – lélek; ayam – ez; avyayaḥ – kimeríthetetlen; śarīra-sthaḥ – testben lakozó; api – habár; kaunteya – ó, Kuntī fia; na karoti – sohasem cselekszik; na lipyate – nem merül bele.
Az örökkévalóságot látók tudják, hogy az elpusztíthatatlan lélek transzcendentális, örökké létező, s túl van a természet kötőerőin. Ó, Arjuna, a lélek nem cselekszik soha, így nem is köthetik meg az ilyen tettek, noha kapcsolatban áll az anyagi testtel.
MAGYARÁZAT: Az élőlény láthatóan az anyagi test születésével egy időben születik meg, valójában azonban örökkévaló: sohasem született, s annak ellenére, hogy anyagi testben van, transzcendentális és örök. Így tehát nem lehet elpusztítani. Természetéhez ezenkívül az is hozzátartozik, hogy boldogsággal teli. A lélek nem végez semmilyen anyagi tettet, ezért a különféle anyagi testekkel való kapcsolatából származó cselekedetek sohasem láncolják le.