32. VERS
adharmaṁ dharmam iti yā
manyate tamasāvṛtā
sarvārthān viparītāṁś ca
buddhiḥ sā pārtha tāmasī
adharmam – a vallástalanság; dharmam – vallás; iti – így; yā – amelyik; manyate – gondolja; tamasā – az illúzió által; āvṛtā – befedett; sarva-arthān – minden dolgot; viparītān – fordítva; ca – is; buddhiḥ – értelem; sā – az; pārtha – ó, Pṛthā fia; tāmasī – a tudatlanság kötőerejében lévő.
Ó, Pārtha, az illúzió és a sötétség varázsa alatt a vallástalanságot vallásnak, a vallást vallástalanságnak vélő, mindig rossz irányba törekvő értelem a tudatlanság kötőerejében van.
MAGYARÁZAT: A tudatlanság kötőerejében lévő értelem mindig ellentétesen működik, mint ahogyan kellene. Azt, ami valójában nem vallás, elfogadja, ám az igazi vallást elutasítja. A tudatlanság kötőerejében élők a nagy lelket közönségesnek vélik, s egy közönséges embert nagy léleknek tekintenek. Az igazságról azt hiszik, valótlan, a valótlant pedig igaznak fogadják el. Minden tettükben a rossz utat választják, ezért értelmük a tudatlanság kötőerejében van.