16 – 18. VERS
anantavijayaṁ rājā
kuntī-putro yudhiṣṭhiraḥ
nakulaḥ sahadevaś ca
sughoṣa-maṇipuṣpakau
kāśyaś ca parameṣv-āsaḥ
śikhaṇḍī ca mahā-rathaḥ
dhṛṣṭadyumno virāṭaś ca
sātyakiś cāparājitaḥ
drupado draupadeyāś ca
sarvaśaḥ pṛthivī-pate
saubhadraś ca mahā-bāhuḥ
śaṅkhān dadhmuḥ pṛthak pṛthak
ananta-vijayam – az Anantavijaya nevű kagylót; rājā – a király; kuntī-putraḥ – Kuntī fia; yudhiṣṭhiraḥ – Yudhiṣṭhira; nakulaḥ – Nakula; sahadevaḥ – Sahadeva; ca – és; sughoṣa-maṇipuṣpakau – a Sughoṣa és Maṇipuṣpaka nevű kagylókat; kāśyaḥ – Kāśī (Vārāṇasī) királya; ca – és; parama-iṣu-āsaḥ – a kiváló íjász; śikhaṇḍī – Śikhaṇḍī; ca – szintén; mahā-rathaḥ – aki egymagában ezrekkel képes megküzdeni; dhṛṣṭadyumnaḥ – Dhṛṣṭadyumna (Drupada király fia); virāṭaḥ – Virāṭa (az álruhában rejtőzködő Pāṇḍaváknak menedéket adó herceg); ca – szintén; sātyakiḥ – Sātyaki (vagyis Yuyudhāna, az Úr Kṛṣṇa kocsihajtója); ca – és; aparājitaḥ – akiket még sohasem győztek le; drupadaḥ – Drupada, Pāñcāla királya; draupadeyāḥ – Draupadī fiai; ca – is; sarvaśaḥ – mind; pṛthivī-pate – ó, királyom; saubhadraḥ – Abhimanyu, Subhadrā fia; ca – szintén; mahā-bāhuḥ – erős karú; śaṅkhān – kagylókürtöket; dadhmuḥ – megfújták; pṛthak pṛthak – külön-külön.
Ó, uralkodó! Yudhiṣṭhira király, Kuntī fia az Anantavijayát, Nakula és Sahadeva pedig a Sughoṣát és a Maṇipuṣpakát szólaltatta meg. A kiváló íjász, Kāśī királya, a nagy harcos, Śikhaṇḍī, valamint Dhṛṣṭadyumna, Virāṭa, a legyőzhetetlen Sātyaki, Drupada, Draupadī fiai, Subhadrā erős karú fia és a többiek is mind megfújták kagylókürtjüket.
MAGYARÁZAT: Sañjaya nagyon tapintatosan értésére adta Dhṛtarāṣṭra királynak, milyen szégyenletes volt ostoba politikája, mellyel a Pāṇḍu-fiakat kijátszva saját fiait próbálta trónra juttatni. A jelek egyértelműen arra utaltak, hogy e nagy csatában az egész Kuru-dinasztia el fog veszni. A hatalmas Bhīṣma nagyatyától kezdve az unokákig, Abhimanyuig és másokig, a világ számtalan birodalmának királyával együtt mindenki részt vett ebben a csatában – s mindannyian halálra voltak ítélve. Ennek a katasztrófának teljes egészében a fiai politikáját támogató Dhṛtarāṣṭra király volt az oka.