18. VERS
vistareṇātmano yogaṁ
vibhūtiṁ ca janārdana
bhūyaḥ kathaya tṛptir hi
śṛṇvato nāsti me ’mṛtam
vistareṇa – részletesen; ātmanaḥ – a Te; yogam – misztikus hatalmadat; vibhūtim – fenségeidet; ca – is; jana-ardana – ó, ateisták elpusztítója; bhūyaḥ – ismét; kathaya – írd le; tṛptiḥ – elégedettség; hi – bizony; śṛṇvataḥ – hallván; na asti – nincs; me – enyém; amṛtam – nektár.
Ó, Janārdana, kérlek, beszélj még egyszer részletesen fenséged misztikus hatalmáról! Sohasem fáradok bele, ha Rólad hallhatok, mert minél többet hallom nektári szavaidat, annál jobban vágyom megízlelni őket.
MAGYARÁZAT: Naimiṣāranya erdejében a Śaunaka által vezetett ṛṣik hasonlóan szóltak Sūta Gosvāmīhoz (Śrīmad-Bhāgavatam 1.1.19):
vayaṁ tu na vitṛpyāma
uttama-śloka-vikrame
yac chṛṇvatāṁ rasa-jñānāṁ
svādu svādu pade pade
„Ha szüntelenül hallja valaki a legkiválóbb imákkal magasztalt Kṛṣṇa transzcendentális kedvteléseit, akkor sem fárad bele soha. Akik transzcendentális kapcsolatba kerülnek az Úrral, azok minden pillanatban nagy élvezettel ízlelik meg kedvteléseinek leírását.” Arjuna hallani akar Kṛṣṇáról, s leginkább arról, hogyan hat át mindent a Legfelsőbb Úrként.
Ami az amṛtam – nektár – szót illeti, minden Kṛṣṇával kapcsolatos kijelentés vagy elbeszélés olyan, mint a nektár, melyet csakis a valós tapasztalat által lehet megízlelni. A modern regények, elbeszélések, novellák és a tudományos-fantasztikus regényirodalom mind abban különböznek az Úr transzcendentális kedvteléseitől, hogy a világi irodalom olvasását megunja az ember, ám ha Kṛṣṇáról hall, abba sohasem fárad bele. Az univerzum történelmének leírása éppen emiatt teli van Isten inkarnációi kedvteléseinek elbeszéléseivel. A purāṇák például az előző korszakok történelméről írnak, s beszélnek az Úr különféle inkarnációinak kedvteléseiről. Ezek az olvasmányok örökké érdekesek maradnak, még akkor is, ha többször olvassuk őket.