33. VERS
akṣarāṇām a-kāro ’smi
dvandvaḥ sāmāsikasya ca
aham evākṣayaḥ kālo
dhātāhaṁ viśvato-mukhaḥ
akṣarāṇām – a betűk közül; a-kāraḥ – az első betű; asmi – Én vagyok; dvandvaḥ – a kettős; sāmāsikasya – összetételek közül; ca – és; aham – Én vagyok; eva – bizony; akṣayaḥ – örökkévaló; kālaḥ – idő; dhātā – a teremtő; aham – Én vagyok; viśvataḥ-mukhaḥ – Brahmā.
A betűk közül az „a”, az összetett szavak közül pedig a kettős szó vagyok. Én vagyok a kimeríthetetlen idő is, s a teremtők közül Brahmā vagyok.
MAGYARÁZAT: A védikus irodalom az a-kārával, a szanszkrit ábécé első betűjével kezdődik. Az a-kāra nélkül semmit sem lehet kiejteni, ezért ez a hang kezdete. A szanszkrit nyelvben sok összetett szó van, melyek közül a kettős szót dvandvának nevezik. Ilyen összetett szó például a rāma-kṛṣṇa is, amelyben a rāma és a kṛṣṇa szavak formája megegyezik, s ezért nevezik kettősnek.
A különféle pusztító erők közül az idő a leghatalmasabb, mert mindent megöl. Kṛṣṇát képviseli, mivel az idő múlásával egyszer nagy tűz keletkezik, amely mindent megsemmisít majd.
A teremtő élőlények közül a négyfejű Brahmā a legfőbb, s ezért a Legfelsőbb Urat, Kṛṣṇát képviseli ő is.