25. VERS
tad ity anabhisandhāya
phalaṁ yajña-tapaḥ-kriyāḥ
dāna-kriyāś ca vividhāḥ
kriyante mokṣa-kāṅkṣibhiḥ
tat – azt; iti – így; anabhisandhāya – nem vágyakozva; phalam – a gyümölcsöző eredményre; yajña – az áldozatnak; tapaḥ – és a vezeklésnek; kriyāḥ – a cselekedetei; dāna – az adományozásnak; kriyāḥ – a cselekedetei; ca – is; vividhāḥ – különféle; kriyante – végeztetnek; mokṣa-kāṅkṣibhiḥ – a valóban felszabadulásra vágyók által.
A különféle áldozatokat, vezeklést és adományozást a gyümölcsöző eredményre való vágy nélkül, a „tat” szóval kell végrehajtani. E transzcendentális tettek célja az, hogy az ember megszabaduljon az anyagi kötelékektől.
MAGYARÁZAT: Aki fel akar emelkedni a lelki síkra, annak nem szabad az anyagi nyereség reményében cselekednie. Minden tettünknek a végső célt kell szolgálnia: hogy eljussunk a lelki világba, haza, vissza Istenhez.