No edit permissions for Magyar

50. VERS

siddhiṁ prāpto yathā brahma
tathāpnoti nibodha me
samāsenaiva kaunteya
niṣṭhā jñānasya yā parā

siddhim – tökéletességet; prāptaḥ – elérve; yathā – ahogyan; brahma – a Legfelsőbbet; tathā – úgy; āpnoti – eléri; nibodha – próbáld megérteni; me – Tőlem; samāsena – összefoglalóan; eva – bizony; kaunteya – ó, Kuntī fia; niṣṭhā – szintje; jñānasya – a tudásnak; – ami; parā – transzcendentális.

Ó, Kuntī fia, tudd meg Tőlem, hogyan érheti el valaki, aki erre a tökéletességre már szert tett, a tökéletesség legfelsőbb szintjét, a Brahmant, a legmagasabb rendű tudás síkját! Elmondom most, hogyan kell cselekednie ehhez.

MAGYARÁZAT: Az Úr elmondja Arjunának, hogyan érheti el valaki a legtökéletesebb síkot csupán a foglalkozása szerinti kötelességét végezve, az Istenség Legfelsőbb Személyiségéért cselekedve. A legfelsőbb szintet, a Brahmant úgy éri el az ember, hogy a Legfelsőbb Úr elégedettsége érdekében lemond tettei eredményéről. Ez az út vezet az önmegvalósításhoz. A tudás valódi tökéletessége a tiszta Kṛṣṇa-tudat elérése. Erről szólnak a következő versek.

« Previous Next »