19. VERS
śrī-bhagavān uvāca
hanta te kathayiṣyāmi
divyā hy ātma-vibhūtayaḥ
prādhānyataḥ kuru-śreṣṭha
nāsty anto vistarasya me
śrī-bhagavān uvāca – az Istenség Legfelsőbb Személyisége mondta; hanta – igen; te – neked; kathayiṣyāmi – el fogom beszélni; divyāḥ – isteni; hi – bizony; ātma-vibhūtayaḥ – saját fenségeimet; prādhānyataḥ – a lényegeseket; kuru-śreṣṭha – ó, legkiválóbb a Kuruk között; na asti – nincs; antaḥ – határa; vistarasya – terjedelmének; me – Enyém.
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Jól van, beszélek neked, ó, Arjuna, csodálatos megnyilvánulásaimról, de csak a legfontosabbakról, mert fenségemnek nincsen határa.
MAGYARÁZAT: Kṛṣṇa nagyságát és fenségét lehetetlen felfogni. Az egyéni lélek érzékei végesek, és nem teszik lehetővé számára, hogy teljességében megértse mindazt, ami Kṛṣṇával kapcsolatos. A bhakták mégis megpróbálják megismerni Kṛṣṇát, de közben nem képzelik, hogy valaha is, az életük bármely szakaszában képesek lesznek egészen megérteni Őt. Azért tesznek így, mert a Kṛṣṇáról szóló elbeszélések annyira élvezetesek, hogy a bhakták számára nektárnak tűnnek, s nagy örömet szereznek nekik. A tiszta bhakták transzcendentális boldogságot éreznek, amikor Kṛṣṇa fenségéről vagy számtalanféle energiájáról beszélgetnek. Éppen ezért csakis ilyen témákról akarnak hallani és beszélni. Kṛṣṇa tudta, hogy az élőlények képtelenek teljességében felfogni fenségét, ezért úgy döntött, hogy különféle energiáinak csupán legfontosabb megnyilvánulásairól beszél. A prādhānyataḥ („legfőbb”) szó nagyon fontos, mert a Legfelsőbb Úr legfőbb sajátságai közül csak néhányat érthetünk meg, hiszen vonásai korlátlanok, s lehetetlen mindet megérteni. A versben használt vibhūti szó Kṛṣṇa fenségére utal, amely által az egész megnyilvánulást irányítja. Az Amara-kośa értelmező szótár szerint a vibhūti kivételes fenséget jelent.
Az imperszonalisták, azaz panteisták sem a Legfelsőbb Úr kivételes fenségét, sem pedig isteni energiáinak megnyilvánulásait nem képesek felfogni. Az Úr energiái a lelki és az anyagi világban egyaránt minden megnyilvánulásban jelen vannak. Kṛṣṇa most azt írja le, amit a közönséges ember közvetlenül is felfoghat, s így mi is megismerhetjük változatos energiáinak egy részét.